Amikor nem kell minden áron erőltetni egy kapcsolatot - 7 figyelmeztető jel:
- Susanne Czirok
- 2016. aug. 17.
- 5 perc olvasás

„Nem mertem kilépni, közben meg arra vágytam, hogy legyen már vége.”
Mesélte nekem a barátnőm „Az egész kapcsolatom olyan volt már, mint egy útvesztő. Fejben fel akartam számolni, de a gyakorlatban nem tudtam. Mintha csapdába estem volna, folyamatosan ismétlődött minden, és én is csak ismételtem önmagam. Kiút?Lehetetlen küldetés volt! Egy elérhetetlen örökkévalóság...
Nem volt jó a kapcsolatom vele, mégis függtem tőle, ennek eredményeként pedig folyamatosan hullámzott bennem a gyűlölet, a kétségbeesés és a kötődés. Voltak időszakok, amikor a kapcsolatunk tűrhetőnek, már-már normálisnak tűnt, máskor pedig elviselhetetlenül betegnek. Hagytam, hogy sodródjak a végletek közt, de eközben érzelmileg összezavarodtam, labilissá váltam.
Először is nagyon nehéz volt felismernem, majd később pedig beismernem magamnak azt a tényt, hogy a kapcsolatom végleg megromlott. A családom és a barátaim elől egyre inkább el akartam rejteni a tényeket, mert tudtam, hogy csak visszaigazolnának ebben. Meg akartam tartani az összes szomorú érzést és élményt önmagamnak, kifelé pedig csak a szépet mutatni, ugyanakkor képtelen voltam elfogadni, mennyire romboló hatású ez a játék rám nézve.
A megszokás és a kötődés a partneremhez láncolt, egyre inkább háttérbe szorítottam és elutasítottam a saját valódi érzéseim. Végül már nem voltam képes arra sem, hogy meghatározzam, hogy tulajdonképpen mi is a mi valódi kapcsolatunk, végül már fogalmam sem volt, hogy ő egyáltalán a társam-e.
Önmagam és az ő hibáztatásán túl az ok-okozatelemzéssel kerestem a kiutat, de persze mindig meg tudtam magyarázni magamnak, miért nem szállok ki. Nem éreztem magam biztonságban, és tudtam, hogy a társam érzelmileg manipulál. Viszont ha meg akartam vele a kétségeimet beszélni, ő elutasított, megpróbálta elhitetni velem, hogy túlreagálom és túlgondolom a problémákat, miközben ő reagálta túl.”
Összességében azért vált az egész kapcsolat túl bonyolulttá, mert soha nem egyszerre, egy időben bukkannak fel a destruktív minták. Persze most nem arról szól ez a bejegyzés, hogy barátnőm társának lelkivilágát elemezzük, vagy rávilágítsunk annak nárcisztikus mivoltára.
Szerencsére kódolva van önmagunkban mindaz, ami rávilágít a kapcsolataink valódi természetére: A barátnőm tudta, hogy nincs rendben az egész. Ezért aztán egy szép napon belefáradt abba, hogy a társát figyelje, eljött hozzám és beszélgettünk.
Megkértem, hogy ahelyett, hogy a partnerén próbálna folyamatosan kiigazodni vagy az ő lelkivilágát bogozgatnánk, ezt tegyük félre.
Kezdjen el végre önmagára figyelni a kapcsolatban, és a saját reakcióit, a saját érzéseit kezdje elemezni!
Ez a gyakorlat segített végül abban, hogy szép sorjában felismerje a kapcsolatában rejlő csapdákat és buktatókat.
Mert mi történik ha mély figyelemmel önmagunkba nézünk? Vizsgáljuk meg a gondolatainkat és az érzelmeinket egy adott helyzetben, és máris pontosan tudjuk, hol, milyen pozícióban, vagyis hányadán állunk. Ha elsőként önmagunkat értjük és ismerjük meg, saját magunk tükrében bármire képesek lehetünk!
Így egy romlott párkapcsolatot is úgy ismersz fel a legegyszerűbben, ha önmagadat vizsgálod meg, nem pedig a partnered.
Ha ezek közül a jelek közül bármelyik rád illik, talán te sem feltétlenül a megfelelő kapcsolatban élsz:
1.Úgy érzed, megfulladsz.
Energiákból állunk. Körülöttünk minden energiákból épül fel. Ha képesek vagyunk arra, hogy a környezetünket összehangoljuk önmagunkkal, ha magunkat is tudjuk alakítani, azt is jól tudjuk kik, vagy pedig, mik azok a pontok akik vagy amik az energiáinkat elszívják vagy elveszik.
Egy romlott kapcsolatban a partnered mellett elveszted az energiáid még akkor is, ha látszólag minden rendben van. Főleg viták után érezheted úgy magad, hogy megfulladsz, ha egy légtérben kell maradnod vele.
Egy idő után az egész rossz hatással lesz a munkádra, a koncentrációs képességedre bármilyen aktivitás során. Néha már maga a gondolat is elég ahhoz, hogy azt érezd, hogy „megfolyt” a kapcsolatod.
2. Boldogtalan vagy.
Érts velem egyet ebben az egyben legalább: a szerelem semmilyen körülmények között nem okoz boldogtalanságot!
Egy egészséges párkapcsolatban még egy külsőleg bekövetkező viszonylag nehezebb időszak is kiegyensúlyozottságot, boldogságot és harmóniát biztosít, és a külső behatások nem engedik, hogy boldogtalanná vagy bizonytalanná váljunk.
Ezzel szemben: a romlott kapcsolatban nem számít, mi történik a kapcsolatodon belül —jó vagy rossz—, egyre többször lesz úrrá rajtad a bizonytalanság, a szomorúság, és egyre inkább kísér a magány érzése mindenhová.
Figyeld csak meg magadat a fényképeken, vagy a tükörben, mert saját boldogtalanságod leginkább itt látod viszont. Az igazi barátaid és a családod elsőként veszi ezt észre rajtad, átlátnak még a hamis, tettetett jókedveden is. Jó esetben figyelmeztetnek, mert ők viszont akarják látni benned a régi önmagad! Nagyon fontos jel, kérlek figyelj erre!
3. Valami nem stimmel.
A rossz kapcsolatot egy olyan összerakós játékhoz hasonlítanám, amelyből egy kis részlet állandóan hiányzik.
Még a legboldogabbnak, és a legtökéletesebbnek tűnő szituációkból is - a tökéletesség ellenére kimarad valami. Keresed, mi lehet az, mi az, ami kétségeidet okozza, de már annyi ilyen eset van, hogy magát az eredeti problémát sem veszed észre. Folyamatos csendes harcot vívsz belül önmagaddal, amit rendszerint el is vesztesz.
4. Az ösztöneid azt súgják, hogy menekülj
Az egészségtelen párkapcsolatban egy idő után olyanná válsz, mintha félbevágtak volna. Az egyik feled azt kéri, maradj és próbálj kitartani, megfelelni, megmenti a kapcsolatot, míg a másik feled folyamatosan riaszt, és kéri, követeli, hogy menekülj!
A menekülésre figyelmeztető felünk nem a szívünk vagy az eszünk, hanem maga az ösztön, amely mélyen bennünk rejlik, a saját belső intuíciónk. Amellett, hogy magába a jövőbe nem vagyunk képesek belelátni, az az erős érzés ott van, hogy a kapcsolatunknak nincs jövője, vagy ha van is, az tele van szomorúsággal.
Ha van valami, amiben a legjobban megbízhatunk az hát a saját belső ösztönünk, mivel az a leghitelesebb hang, ami szól hozzánk. Nem gondolatról, és nem érzelemről beszélek. Ha egyszerűen akarnám meghatározni: az ösztönünk a legtisztább energia, ami kommunikál velünk.
5. Bármi, amit a partnered tesz, idegesít
Természetesen bármelyik kapcsolatban előfordulnak dolgok, amelyek kibillenthetnek a partnereddel kapcsolatban. De van különbség aközött, hogy egyszer elveszíted a türelmed, vagy sokszor dühös vagy. Egy romlott kapcsolatban szinte bármi, amit a partnerünk tesz, felidegesít. Ez már azért van, mert a sok negatív hozzá kapcsolódó élmény túlcsordul, ezért aztán elég akár csak egy hasonló érzelem, vagy helyzet, és ami a felszín alatt ellenérzésként összegyülemlik, elszabadul bennünk.
6. Elhanyagolod magad
Ha már nem szereted magad és elveszíted a céljaid, ha önmagad hibáztatod, ha túlgondolkodsz, ha visszahúzódóvá válsz, ha már csak az emlékeidben maradtál erős, egészséges és gyönyörű, ha nem tudsz megbocsátani magadnak, itt az idő, hogy változtass.
Hogyan maradhatnánk egészségesek egy olyan kapcsolatban, ami nem egészséges? Egyszer csak eljön az a pont, amikor végleg elfelejtjük kik is voltunk valójában, és mi az, amit igazán megérdemlünk.
7. Épp ezt olvasod
Talán ez a legkézenfekvőbb. Sokan mesélik, hogy önmagukon megpróbálva segíteni, minden cikket felkutatnak és elolvasnak, ami a párkapcsolatokról szól. Egy jelet próbálnak találni, amely válasz lehetett a kétségeikre.
Természetesen itt nem azt akarom kifejteni, hogy ezt az egy cikket végigolvasva erősödhetne fel benned a gyanú, hogy a kapcsolatod megromlott. De ha azon kapod magad, hogy folyamatosan hasonló cikkekre klikkelsz, vagy párkapcsolatokról szóló könyveket keresgélsz, kétségtelen, hogy útmutatást keresel.
Amellett, hogy mindig fájdalmas, amikor a kötés lekerül a szemünkről és végre tisztán látjuk meg a valóságot, el kell fogadnunk azt mégis.
Ezért átgondolandó és megszívlelendő: Még mielőtt attól kezdenél el rettegni, hogy elveszíted a társad, akivel már rég nem jó a kapcsolatod, sokkal inkább félj attól, hogy önmagadat veszíted el! A számodra nem megfelelő társ mellett mi keresnivalód van, ha valahol már ott vár rád az IGAZI?
Ne hagyd, hogy természetes legyen az, hogy mindig, minden körülmények között elérhető vagy, és te alkalmazkodsz. Ha a kapcsolatodról rossz érzésed van, ismerd be önmagadnak, ha ez nem jó neked. Ami rossz az rossz.
Bízz az ösztöneidben annyira, és szeresd magad eléggé ahhoz, hogy legyen erőd kilépni egy megromlott kapcsolatból.
Sok szerencsét!
Comentários